A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlése
2017. június 9-10.
Széchenyi István Egyetem
Felhívás
A nemzetközi politikatudományban több mint egy évtizede kezdtek „populista korszellemről” beszélni, és azóta a populizmus tanulmányozása az egyik legdinamikusabban növekvő kutatási területté vált. A populizmust értelmezték mint sajátos kommunikációt, mint politikai stratégiát és mint ideológiát. A populizmus kutatása figyelmet fordít a politikai vezetők szerepére, hiszen bár alapvetően elitellenes jelenségről van szó, a populista mozgalmak élén tipikusan karizmatikus vezetők állnak, akik – paradox módon – maguk is inkább az elit részének, mintsem eliten kívülinek tekinthetők. A populista pártok és mozgalmak tanulmányozásával párhuzamosan fókuszba kerültek a radikalizmus és a radikalizálódás jelenségei is, ugyanis, bár a populizmus és a radikalizmus közé semmiképpen sem lehet egyenlőségjelet tenni, Nyugat-Európában az elmúlt évtizedben többnyire a radikális jobboldalhoz kötötték a populizmust. Az utóbbi évek dél-európai fejleményei ugyanakkor a baloldali populizmusra problematikájára is ráirányították a figyelmet. A populisták továbbá a mai liberális demokráciák kritikusai – miközben a populizmus alapvetően demokratikus jelenség, sőt egyes értelmezések szerint a demokrácia lényegét jeleníti meg. Kérdés tehát, hogy a populizmus a politikai rendszert is átalakítja, vagy csupán egy „kiigazításnak” tekinthető a modern demokráciák történetében. Ugyancsak kérdés, hogy a populizmus mit jelent a kormányzás avagy a közpolitikacsinálás vonatkozásában. Van-e populista kormányzás, vannak-e populista közpolitikák és ha igen, ezek hogyan határozhatóak meg? Pártok, politikusok, mozgalmak, ideológiák, kommunikáció; politikai rendszer és intézmények; kormányzás és közpolitikák; történeti vonatkozások és aktuálpolitikai fejlemények; elméleti és empirikus elemzések; normatív és leíró perspektívák – a populizmus kutatása érinti a politikatudomány számos területét és megközelítését. A Magyar Politikatudományi Társaság XXIII. Vándorgyűlésének cím- és témaválasztásával reflektálni kívánunk a hazai és a nemzetközi politika egyes friss fejleményeire is, miközben úgy véljük, a téma gazdagsága lehetőséget biztosít a hazai politológiai kutatások széles körének bemutatására. Ugyanakkor a tematikus fókusz mellett meg kívánjuk őrizni a vándorgyűlések seregszemle jellegét, így az egyes szekciók témájának megfelelően a populizmushoz szorosan nem kapcsolódó kutatási eredmények bemutatására is mód nyílik.
Szervezőbizottság:
Boda Zsolt – Magyar Politikatudományi Társaság
Smuk Péter – Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar
