Vándorgyűlés 2023 – Szeged

A Magyar Politikatudományi Társaság XXVIII. Vándorgyűlése

Szeged, 2023. május 25-26.

Szegedi Tudományegyetem, Állam- és Jogtudományi Kar


Oroszország 2022. február 24-én Ukrajna ellen indított háborúja sokként érte a nemzetközi közösséget, benne az Európai Uniót és tagállamait is. Az elhúzódó háború és következményei – úgy mint a több milliós menekülthullám, a gazdasági és különösképpen az energetikai konzekvenciák, az átalakuló nemzetközi rendszer és biztonsági környezet – a korábbi kríziseket követően újabb kihívások elé állítják a nemzetközi szereplőket és a társadalmakat egyaránt.

A háború következményei, valamint a rájuk adott válaszok is több szinten – nemzetközi, uniós, nemzeti és szubnacionális – jelentkeznek, illetve fogalmazódnak meg, érintve a politika mindhárom – polity, politics, policy – dimenzióját. Nemzetközi szinten jelentkező kérdés a nemzetközi rendszer és működésének, valamint a hatalom természetének és elemeinek (soft power, hard power, smart power, sharp power) átalakulása, a transzatlanti kapcsolatok és a NATO jövője, Kína és Oroszország hatalmi pozíciójának, valamint egymással és a nyugati világgal fenntartott kapcsolatrendszerének változása.

Az Európai Unió viszonylatában központi jelentőségű körülmény, hogy hogyan reagál az EU a háború okozta többdimenziós válságra, ismét a több Európa opciót választja, vagy inkább a nemzeti válaszok preferálásának lehetünk majd szemtanúi. In concreto különösen érdekes, milyen irányba alakulnak át a háború által legközvetlenebbül érintett uniós szakpolitikák, úgy mint a migráció és menekültügy, a közös kül-, biztonságés védelempolitika, az energia-, a szomszédság-, a fejlesztési vagy éppen a bővítési politika.

Nemzetállami szinten kérdéses, hogy hogyan befolyásolja a háború és az annak nyomán kialakuló gazdasági és közpénzügyi válság a közpolitikai folyamatokat és döntéshozatalt – amelyre az utóbbi évek krízisei okán egyébként is a válsághelyzeti üzemmód volt a jellemző –, továbbá a nemzeti kül- és biztonságpolitikákat, energia-, valamint tagállami Európa-politikákat. Keletkeztet-e a háború és a szankciók eltérő megítélése hosszabb távon újabb törésvonalat az EU-n, a NATO-n, vagy éppen regionális együttműködési fórumokon (pl. V4) belül? Megkerülhetetlen kérdés továbbá, hogy hogyan jelennek meg a háború vagy éppen a szankciók és ezek gazdasági, szociális következményei a politikai kommunikációban és a választási kampányokban, illetve milyen hatással bírnak a közvélemény és a választói magatartás, valamint a populista és nacionalista pártok, mozgalmak támogatottságának alakulására. A demokratikus politikai rendszerek számára a digitalizáció nem csak lehetőségeket teremtett, hanem – elsősorban a hibrid fenyegetések és a dezinformáció révén – sérülékenyebbé is tette a külföldi befolyásszerzési törekvésekkel szemben a hibridizáció jelenségével küzdő demokráciákat. Nagy talány, hogyan és milyen eszközökkel próbálják meg ezeket a fenyegetéseket eliminálni a szólás- és véleménynyilvánítási szabadság biztosítása mellett.

A válság nyomán az önkormányzatok és a civil szféra is új helyzettel szembesülnek, elsősorban a növekvő szociális bizonytalanság és a háború elől menekülők okán, az ebből fakadó feladatokat pedig az egyre szűkülő anyagi források ellenére kell(ene) ellátniuk.

A szervezők a fenti kérdésekhez kapcsolódóan várják a politikatudomány és határterületei képviselőinek jelentkezését a demokrácia- és politikaelmélet, politikai kommunikáció, választások, választói magatartás, önkormányzatiság és civil szervezetek, politikai rezsimek és politikai vezetés, pártok és pártrendszerek, közpolitikai folyamatok és trendek, a nemzetközi politika és biztonság, az európai uniós szakpolitikák és döntéshozatal témakörökben, remélve, hogy a konferencia révén közelebb kerülhetünk az orosz–ukrán háború okainak, valamint következményeinek és az ezek nyomán kialakult kivételes időszak politikai jelenségeinek megértéséhez.

Részletek: LINK

Jelentkezési határidő: 2023. március 19.

Információ: mpttvandorszeged2023[kukac]gmail.com