Közlemények

Felkérjük tagjainkat, hogy amikor olyan témában szólalnak meg, amellyel kapcsolatban az őket foglalkoztató politikai szervezetek, intézmények, vagy ezek számára dolgozó cégek által érintettek, erről a tényről tájékoztassák a közvéleményt.

Tisztában vagyunk azzal, hogy a magyar közéletben politológusként, politikatudósként, politikai elemzőként vagy politikai szakértőként ismert tagjaink egy jelentős része rendszeres vagy eseti jelleggel, közvetlenül vagy cégeik és intézményeik útján, tanácsadói kapcsolatban áll politikai intézményekkel és politikai szereplőkkel. A politikai tanácsadás fontos és legitim tevékenység. Ugyanakkor komoly etikai problémákat vet fel, ha a tanácsadó a nyilvánosságban ezen kapcsolat ismertetése nélkül szólal meg olyan ügyekben, amelyekben közvetetten maga is érintett.

A fenti elv betartása nemcsak a politikával kapcsolatos szakmai megszólalások hitelét segítheti elő, hanem a demokratikus rendet erősítő átláthatóságot is. 

2011. október 10. Budapest

a Magyar Politikatudományi Társaság elnöksége

A Magyar Politikatudományi Társaság megdöbbenéssel szembesül a társadalomtudományok felsőfokú oktatására vonatkozó kormányzati döntésekkel és tervekkel. Az idei jelentős elvonások után jövőre tovább akarják szűkíteni az államilag finanszírozott jogi, közgazdasági, szociológiai, politikatudományi hallgatói keretszámot. Ez korlátozza a hallgatói szabadságot, társadalmilag igazságtalan, hiszen a szegényebbeket sújtja, és tönkreteszi a legkiválóbb hazai szakmai műhelyeket. Meggyőződésünk, hogy ez a nemzet érdeke ellen való. A társadalomtudományok nem haszontalan, úri huncutságok. Fontos szerepet hárul rájuk egy versenyképes gazdaság, igazságos társadalom, és demokratikusan, hatékonyan működő állam kialakításában.

Idén 25%-kal csökkentették az államilag finanszírozott felsőoktatási helyek számát a társadalomtudományos képzésekben – ez a csökkenés a politikatudomány tekintetében 40%-os volt. A napvilágot látott elképzelések szerint a kormányzat a jövőben még drasztikusabb elvonásokra készül: a közgazdaságtan, a jog, a politikatudomány, a szociológia, az antropológia államilag finanszírozott hallgatói keretszámait radikálisan tovább csökkentenék. Mindez korlátozza a hallgatók szabadságát abban, hogy megválaszthassák, hol kívánnak tanulni, és igazságtalan, hiszen a társadalomtudományi képzésekben a kevésbé tehetős családok gyermekei csak korlátozott módon vehetnek majd részt.

Aggodalmunkat fejezzük ki azzal a hozzáállással kapcsolatban is, amely ezekben a javaslatokban megnyilvánul. Meggyőződésünk, hogy korunk számos fontos problémáját, mint például az állam nem elég hatékony működését, a gazdaság versenyképesebbé tételét, a környezeti kihívásokat, a társadalmi egyenlőtlenségek és a szegénység nyomasztó gondját nem, vagy nem kizárólag technikai tudással lehet kezelni és megoldani. A társadalomtudományi diplomával rendelkezők munkaerőpiaci, elhelyezkedési lehetőségei jók, ami szintén mutatja, hogy fontos, használható tudásról van szó. Az állam visszavonulása a felsőfokú oktatás finanszírozásából szűkíti a szakmai utánpótlás bázisát, és fékezi az új tudás előállítását. Márpedig hazánk problémáinak megoldásához elengedhetetlen a hazai társadalomról való megbízható tudás, amit helyettünk senki más nem fog létrehozni.

Elítéljük a társadalomtudományokat leminősítő vulgár-produktivista megnyilvánulásokat. Meggyőződésünk, hogy a világ mai komplexitása idején fontos szerep hárul a társadalomtudományokra egy versenyképes gazdaság, igazságos társadalom és demokratikusan működő állam létrehozásában. A rendszerváltozás egyik fontos vívmánya volt a modern társadalomtudományi és ezen belül a politikatudományi kutatás és oktatás meghonosodása. A demográfiai helyzet, a gazdasági nehézségek és más szempontok igazolhatnak bizonyos mértékű támogatás csökkentést, azonban az államnak  ésszerű keretek között, és nem diszkriminatív módon támogatnia kell a társadalomtudományi felsőoktatást. Ez a nemzet érdeke.