A 2008. évi Kolnai Aurél díj átadásakor elhangzott méltatás

 

Negyedszer kerül most sor a Magyar Politikatudományi Társaság Kolnai Aurél díjának átadására, amelyet mindig az előző év legjobb politikatudományi publikációért ad ki a Társaság. A bíráló bizottság döntése alapján a 2008 évi díjat Balázs Zoltán nyerte a „Politikai értékelmélet” című könyvéért.

           A díjazott könyv témája, az értékelmélet vagy axiológia nem egyszerűen nem divatos, de mondhatjuk, hosszú ideje elfeledett téma Magyarországon. A 19. század végén és a 20. század elején volt utoljára a középpontban az utilitarista és a kantiánus filozófusok közötti vitában. Utána nem volt folytatása a politikai értékelméletnek. A 20 század középső évtizedeit jellemző apály után tágabb értelemben vett politikai filozófia - nemzetközileg is - csak John Rawls „Az igazságosság elmélete” című munkájának megjelenése után kapott újra életre. Az 1970-es évektől megújult liberális politikai filozófiai diskurzus a magyar politikai filozófiára is megtermékenyítőleg hatott. Gondoljunk csak Kis János, Balog István vagy Huoranszki Ferenc munkáira.

           Balázs Zoltán politikai értékelmélete azonban a kortárs politikai filozófiai diskurzus középpontjában álló igazságosság-elméletnél sokkal szélesebb tradíciókból merít és tematikailag szélesebb kérdéseket ölel fel. Munkájában a rend, a kötelesség, a politikusi hivatás, a politikai hűség, a vallás és a család – mind a politikai értékek körében tartoznak. Minden fejezetnek van valami olyan újdonsága, amellyel a szerző eltér a konvencionálisnak tekinthető tárgyalási módtól, nézőponttól. Arisztotelész vagy Cicero mellett Balázs könyvében gyakori a hivatkozás Hannah Arendt, Leo Strauss, Kolnai Aurél, Michael Oakeshott, Carl Schmitt egy-egy gondolatára. Kolnai mellett érződik a munkán John Kekes hatása, akinek Balázs Zoltán a magyar fordítója.

            Balázs Zoltán könyvében nem hirdet harcot a politikatudomány főáramát meghatározó tágabb értelemben vett pozitivista hagyomány ellen. De gyökeresen más megközelítést ad, és nem egyszerűen olyan módon, hogy azzal szembehelyezkedve a normatív politikaelmélet síkján mozog. Hanem abban, hogy a politikai értékelmélet nélkül a politikai folyamatok, intézmények deskriptív leírása és megértése sem lehetséges.

Az értékelméletnek volt korábbi hagyománya Magyarországon, és úgy vélem igazán örömünkre szolgál, hogy a politikatudomány elmúlt két évtizedben bekövetkezett újjáéledése után most, Balázs Zoltán könyvével a politikai értékelmélet újra megjelent.

            Végül hadd térjek ki egy első hallásra mellékesnek tűnő, de talán mégsem lényegtelen körülményre. Bizonyos szempontból szimbolikus jelentősége van annak, hogy a Kolnai Aurélról elnevezett díjat Balázs Zoltán kapta. Hiszen Kolnai Aurél erkölcs- és politikai filozófiai életműve éppen Balázs Zoltán értő feldolgozása nyomán került be a mai hazai köztudatba. A díj ezért, - úgy érzem – kétszeresen is méltó kezekbe kerül.

 

A bíráló bizottság és a magam nevében is gratulálok Balázs Zoltánnak a díjhoz.

 

Körösényi András

 

(Elhangzott a MPTT 2008-es évi Kolnai Aurél díjának átadásakor 2008. június 27-én Noszvajon)