A MAGYAR POLITIKATUDOMÁNYI TÁRSASÁG ALAPSZABÁLYA

Alapszabály letöltése

Bejegyzési dokumentum

Az egyesület neve: Magyar Politikatudományi Társaság

Az egyesület idegen nyelvű elnevezése: 

Hungarian Political Science Association

Association Hongroise de Science Politique

Vengerszkaja Asszociácija Politicseszkih Nauk

Az egyesület székhelye: 1014 Budapest, Országház u. 30.

Az egyesület honlapjának címe: Honlapja: www.mptt.hu

A Társaság közhasznú fokozattal rendelkező jogi személy.

A Társaság a politikatudomány hazai fejlesztésének előmozdítása érdekében 1982-ben alakult meg. Az elmúlt évtizedekben a Magyar Tudományos Akadémia segítségével és anyagi támogatásával hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljanak a politikatudomány hazai fórumai; tömörítette azokat, akik szerepet vállaltak e tudományág intézményeinek erősítésében. Azok a változások, amelyek a társadalom szerkezetében és a politikai rendszerben végbementek, megteremtették a Társaság szervezeti és szakmai önállósulásának alapjait. 

I.

A Társaság célja és feladatai

1.§ A Magyar Politikatudományi Társaság szakmai-tudományos egyesület, amely a hazai politológia különböző világnézeti és szakmai irányzataihoz és iskoláihoz tartozó szakembereket kívánja tömöríteni. Szabad fórumot biztosít a tudományos kutatás eredményei, valamint a tudomány és a politikai gyakorlat közötti viszony megvitatásának. A szakmai értékek és az igényes tudományosság képviseletében kíván befolyást gyakorolni a politikatudományt érintő döntésekre. Működése során számít a társadalomtudományi kutatók és oktatók, aktív részvételére és támogatására, különös súlyt kíván helyezni a fiatal politológusok, az egyetemi oktatásban részt vevő diákok és kezdő szakemberek bevonására.

A politikatudomány fejlesztése, a kutatás és oktatás feltételeinek jobb biztosítása, a politikatudomány művelőinek érdekképviselete, valamint a tudomány népszerűsítése érdekében a Társaság a tagság önkéntessége alapján tömöríti mindazokat, a Társasághoz csatlakozni kívánnak. A Társaság a politikatudomány művelőinek, kutatóinak, oktatóinak és népszerűsítőinek társadalmi szervezete; tagjai közé hívja azokat is, akik a politikatudománnyal határos vagy azzal összefüggő területeken tevékenykednek, illetőleg tevékenységük során a politikatudományra jellemző ismereteket, elveket, módszereket alkalmaznak (politikai szakértők, politikai elemzők).

2.§ A Társaság a politikatudományi kutatások nemzetközi és hazai tudományos eredményeire épít, s tevékenysége ezek gazdagítására irányul. A Társaság tevékenységével elősegíti a politikai elméletek és kutatási módszerek fejlesztését, a komplex társadalomtudományi szemléletmód és szaktudományos igényesség érvényesítését a politológiai oktatásban, kutatásban és a tudományos közéletben. A Társaság tagjai figyelemmel kísérik mind a hazai, mind a nemzetközi politikatudományban folyó kutatásokat és azok eredményeit. 

3.§ A Társaság pénzügyi feltételeinek függvényében, szakmai és szervezeti hátterével támogatja tudományos elemzések közzétételét és szaktudományi folyóirat kiadását. 

4.§ A Társaság rendezvényeivel, tudományos konferenciáival és azok anyagainak közzétételével előmozdítja a hazai politikatudomány fejlődését, a tudományos eredmények megismertetését, a szakmai információk áramlását.

5.§ A Társaság kiemelkedő szakmai-tudományos teljesítmények elismerésére díjakat alapít, melyeket rögzített szabályok és eljárásrend szerint ítél oda. 

6.§ A Társaság elősegíti és támogatja a magyar politológusok nemzetközi tevékenységét. Az International Political Science Association (IPSA), a European Confederation of Political Science Associations (ECPSA) és a Central European Political Science Association (CEPSA) tagszervezeteként ellátja a magyar képviselettel összefüggő teendőket.

7.§ Az egyesület céljának megfelelően az alábbi (konkrét) közhasznú tevékenységet fejti ki:
[Ectv. 34. § (1) bekezdés a) pont]

Közhasznú tevékenység	Közfeladat	Jogszabályhely
Kutatás:A Magyar Politikatudományi Társaság a politikatudomány területén dolgozó és a politikatudomány iránt érdeklődő személyek egyesületeként tudományos konferenciákat szervez, folyóirat kiadását támogatja (Politikatudományi Szemle) és a tudományterület egészének hazai működését tekinti át.	(1) Magyarország biztosítja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságát, továbbá – a lehető legmagasabb szintű tudás megszerzése érdekében – a tanulás, valamint törvényben meghatározott keretek között a tanítás szabadságát. (2) Tudományos igazság kérdésében az állam nem jogosult dönteni, tudományos kutatások értékelésére kizárólag a tudomány művelői jogosultak. 6) Feladatai ellátása során az NKFI Hivatal együttműködik az ágazati kutatás-fejlesztési és innovációs tevékenységet illetően a feladatkörében eljáró érintett miniszterrel, államigazgatási szervvel, az MTA-val és más kutatás-fejlesztéssel és innovációval foglalkozó szervezetekkel.	Magyarország Alaptörvény X. cikk: 2014. évi LXXVI. törvény a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról 6.§(6)
Oktatás-nevelés, (a demokratikus gondolkodásmód elsajátításának elősegítése), ismeretterjesztés: AMagyar Politikatudományi Társaság a politikatudomány felsőoktatási szereplőinek is fórumot ad – konferenciák szervezésével és folyóirat kiadásának támogatásával –, biztosítja a felsőoktatási tevékenységhez szükséges tudományos háttér fennmaradását.	(1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú, valamint a képességei alapján mindenki számára hozzáférhető felsőfokú oktatással, továbbá az oktatásban részesülők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.	Magyarország Alaptörvény XI. cikk
Az euroatlanti integráció elősegítése:A Magyar Politikatudományi Társaság tevékenységét Magyarország euroatlanti integrációjának elősegítése érdekében, annak szellemében végzi.	Magyarország az európai népek szabadságának, jólétének és biztonságának kiteljesedése érdekében közreműködik az európai egység megteremtésében. (2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján – az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig – az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.	Magyarország Alaptörvény E) cikk

8.§ A Társaság nem zárja ki, hogy alapítóján (tagjain) kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból.

9.§ A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból való részesedés lehetősége, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, igénybe vehetők.

10.§ A Társaság a bárki által igénybe vehető közhasznú szolgáltatásait, azok mértékét, továbbá az igénybevétel feltételeit a www. mptt.hu honlapján hozza nyilvánosságra.

11.§ Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez.

12.§ A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja.

13.§ A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Jelen Alapszabály szóhasználatában közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.

14.§ A Társaság, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait a céljából fakadó és a jelen Alapszabályban rögzített kötöttségek figyelembevételével bárki igénybe veheti.

15.§ Tekintettel arra, hogy a Társaság, mint közhasznú szervezet befektetési tevékenységet nem kíván folytatni, így befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs.

16.§ A Társaság működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát a www.mptt.hu honlapon történő közzététel útján biztosítja. Az Társaság közgyűlése, továbbá elnöksége a döntéseit a jelen bekezdésben szabályozott módon hozza nyilvánosságra.

II.

A Társaság tagsága

17.§ A Társaság tagja lehet az, aki a politikatudomány vagy a vele határos tudományágak területén rendszeres munkásságot fejt ki, és a Társaság alapszabályát magára kötelezőnek ismeri el, és tagdíj fizetésével hozzájárul a Társaság fenntartásához. 

18.§ A Társaságban egy tagsági típus került kialakításra. A Társaság valamennyi tagja egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

19.§ Új tag felvételéhez a jelölt rövid önéletrajzának és két tag ajánlásának benyújtása, továbbá a tagdíj befizetése szükséges. A felvételről az elnökség dönt. amely szerv a kérelem beérkezésétől számított 30 napon belül, egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással határoz a tagfelvételről. Határozatát annak meghozatalát követő 8 napon belül írásba foglaltan, igazolt módon kell megküldeni a tagfelvételt kérelmező számára. A tagfelvételi kérelem elutasítása esetén jogorvoslatnak helye nincs. Az elnökség a döntést követően közzéteszi a felvett új tagok névsorát. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem elnökség által történő elfogadásával keletkezik. A Társaság főtitkára köteles a társasági tagokról nyilvántartást vezetni.

20.§ A tagsági jogviszony megszűnik a Társaság megszűnése esetén, továbbá a tag kilépésével, halálával, jogutód nélküli megszűnésével, illetve a tagsági jogviszony Társaság általi felmondásával vagy kizárással. A tagsági jogviszonyát a tag a Társaság elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

21.§ A tagság fenntartásának feltétele az éves tagdíj befizetése tárgyév április 30. napjáig. Annak a tagnak a jogviszonyát, aki írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti be az éves tagdíját, a Társaság megszüntetheti. A felszólítást a Társaság titkársága egy alkalommal, a tárgyév első negyedéve során küldi ki, legalább 30 napos fizetési határidő hagyásával és a jogkövetkezményekre, azaz a kizárásra történő figyelmeztetéssel. A tagsági viszony megszüntetéséről (törléséről) a Társaság közgyűlése dönt.

22.§ A tagot a Közgyűlés zárhatja ki a Társaság tagjai közül abban az esetben, ha ellene bűncselekmény miatt a közügyektől való eltiltást tartalmazó jogerős büntető ítélet születik. Kizárható az a tag, aki a Társaság céljaival ellentétes tevékenységével a Társaságnak erkölcsi kárt okoz.

23.§ A 12. és 13. paragrafusban meghatározott, a tag törlésére és kizárására irányuló javaslatot az indok(ok) megjelölésével a főtitkár terjeszti a közgyűlés elé. A tag törlésére vagy kizárására irányuló eljárás megindításáról és folyamatáról a közgyűlést megelőzően legalább húsz nappal írásban értesíti az érintett tagot; a tag kérésére ajánlott, tértivevényes postai küldemény formájában. A közgyűlés egyszerű többséggel dönt a jogviszony felfüggesztéséről. A tag határozatot a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A törölt vagy kizárt tag tagsági jogviszonya az erről rendelkező határozat közlésének napján szűnik meg. A határozat kézbesítésére nézve a hivatalos iratok postai kézbesítésére vonatkozó szabályok érvényesek

24.§A Társaság tagja jogosult:

• részt venni a Társaság rendezvényein, tevékenységében, kezdeményezni egyes kérdések megvitatását,
• a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, határo¬zati javaslatot tenni,
• a Társaság szerveibe választani és azokba választhatók.

25.§ A Társaság tagja köteles:

• a Társaság alapszabályát és belső szabályzatait megtartani, a Társaság célját és szellemiségét tiszteletben tartani,
• a Társaság közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni,
• a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni. 

III.

A Társaság szervezete

26.§ A Társaság ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és

a)magyar állampolgár,
b)a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy
c)a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

27.§ Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

28.§ Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

29.§ A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig –,

a)amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki,
b)amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel,
c)amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki,
d)amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte.

30.§ A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társaságot előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

31.§ A Társaság vezető szervének, így közgyűlésének, az elnökségének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

IV.

A Közgyűlés

32.§ A Közgyűlés a tagok összességéből áll. A Közgyűlés a Társaság legfőbb döntéshozó szerve. 

33.§ A közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni; továbbá akkor is, ha ezt a tagok legalább egyharmada a cél megjelölésével írásban kívánja. Rendkívüli közgyűlés összehívását az elnökség is elhatározhatja. A közgyűlés időpontját az elnökség állapítja meg. A közgyűlést a főtitkár hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A közgyűlés ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

34.§ A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény). [Ectv. 37. § (2) a) pont]

A közgyűlési meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz.

A közgyűlési meghívót a Társaság székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

35.§ A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és a Társaság szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárulnak.

36.§ Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

• az alapszabály módosítása;
• a Társaság megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;
• a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;
• az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;
• az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek a Társaság vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;
• közhasznúsági melléklet elfogadása;
• a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a Társasággal munkaviszonyban áll;
• az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a Társaság saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;
• a jelenlegi és korábbi társasági tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
• döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal, így különösen, amit a Ptk. 3:74. §-a a hatáskörébe utal.

37.§ A Társaság szervei a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.

38.§ A közgyűlést az elnök, vagy az őt helyettesítő főtitkár vezeti, kivéve, ha ezen funkciók mindegyikében tisztújításra kerül sor. Tisztújító közgyűlés összehívása esetén a közgyűlés az elnök javaslatára levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt és 2 hitelesítőt választ a jelen lévő tagok közül. A levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a 2 hitelesítő nem lehet sem a Társaság leköszönő tisztségviselője, sem pedig jelölt a tisztújításon. 

39.§ A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz Határozatképesség hiányában megismételt közgyűlés tartható, az eredeti közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 60 percnek kell eltelnie. A megismételt közgyűlés helyét és időpontját, valamint a távolmaradás jogkövetkezményeit az eredeti közgyűlési meghívónak kötelezően tartalmaznia kell. A megismételt közgyűlésen a közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelen lévő tagok számarányától függetlenül határozatképes, amennyiben erre a tényre az eredeti közgyűlés meghívójában utalás történik. 

Az ülés tartása nélküli határozathozatalt az elnökség a határozat tervezetének a tagok részére történő elektronikus úton vagy nyomtatásban történő megküldésével kezdeményezi. A tagok számára a tervezet kézhezvételétől számított 8 napos határidőn belül kell a szavazatukat megküldeni az elnökség részére. 

A határozathozatali eljárás akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az elnökség részére, amennyi szavazati jogot képviselő tag jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén. 

Ha bármely tag az ülés megtartását kívánja, a közgyűlés ülését az elnökségnek össze kell hívnia. 

A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő 3 napon belül – ha valamennyi tag szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított 3 napon belül – az elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további 3 napon belül közli a tagokkal. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének a napja. 

40.§ A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. [Ectv. 37. § (2) a) pont] A közgyűlés az éves beszámoló jóváhagyásáról az általános szabályok szerint dönt. [Ectv. 37. § (2) d) pont] A Társaság alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. A Társaság céljának módosításához és a Társaság megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat tekinthető elfogadottnak, amelyre az elnök szavazott. Az elnöki és a főtitkári tisztség elnyeréséhez az érvényes szavazatok többsége (50% + 1 szavazat) szükséges, a szavazás titkos. 

41.§ A közgyűlésen szavazati joggal rendelkezik a Társaság valamennyi tagja.

42.§ A tagnyilvántartást a társaság főtitkára vezeti, és a főtitkár teszi közzé a társaság honlapján. 

V.

Az elnökség

43.§ A Társaság elnöke, főtitkára, a társaság korábbi elnöke, a közgyűlés által választott 10 további elnökségi tag alkotják az elnökséget.

44.§ A közgyűlés által választott elnökségi tag három évre nyeri el megbízatását. Ha a közgyűlés által választott több mint 5 elnökségi tag mandátuma a szokásos tisztújítás előtt megszűnik, a hiányzó elnökségi tagokat a következő általános tisztújításig terjedő időszakra rendkívüli közgyűlésen kell megválasztani. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

45.§ Az elnökség a Társaság döntéshozó és ügyintéző szerve; tagjai között a feladatokat arányosan megosztja.

46.§ Az elnökség határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az elnökség a döntéseit a jelenlévők többségének igen szavazatával hozza. Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség határozatait az érintettekkel igazolható módon közölni kell. 

47.§. Az elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tarja. Az elnökségi ülést a főtitkár legalább 8 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen a Társaság székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza a Társaság nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

Az elnökségi ülésre szóló meghívót a Társaság székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

Az Elnökség ülés tartása nélkül írásban is hozhat határozatot az Elnök kezdeményezése alapján. A határozat-tervezetet elektronikus úton vagy fax útján meg kell küldeni az Elnökség tagjainak, akik 3 napon belül szavazatukat szintén írásban küldik meg. A határozathozatal akkor érvényes, ha a határozat-tervezet valamennyi Elnökségi tagnak igazolható módon megküldésre került. Amelyik Elnökségi tag szavazata 3 napon belül nem érkezik vissza, azt nemleges szavazatnak kell tekinteni. Egyebekben az írásos határozathozatalra az Alapszabály IV fejezet 39.§-a vonatkozik.

Az elnökség ülései nyilvánosak, amely nyilvánosság jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. [Ectv. 37. § (1) bekezdés]

48. § Az elnökség feladatai:

• a Társaság napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
• a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
• az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
• a társasági vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
• a közgyűlés összehívása, a tagság és a Társaság szerveinek értesítése;
• az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
• részvétel a közgyűlésen és válaszadás a Társasággal kapcsolatos kérdésekre;
• a tagság nyilvántartása;
• a Társaság határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
• a Társaság működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
• a Társaságot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és
• az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.
• döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
• irányítja a Társaság munkáját; 
• dönt a tagfelvétel; 
• dönt a szakosztályok megalakításáról és megszűnéséről;
• gondoskodik a közgyűlés és a saját határozatai végrehajtásáról;
• megállapítja a vezető tisztségviselők kivételével a Társaság alkalmazottainak bérét;
• elfogadja saját ügyrendjét;
• biztosítja a Főtitkár által a Társaság működésével kapcsolatban elkészített iratok, az éves beszámolók, a közhasznúsági jelentések, valamint a korábbi közgyűlési határozatok nyilvánosságát az érdeklődők részére a Társaság internetes (www.mptt.hu) című honlapján,
• elkészíti és jóváhagyás céljából a közgyűlés elé terjeszti a közhasznúsági jelentés tervezetét,
• díjakat alapít és ítél oda,
• ellátja a jelen Alapszabályban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, továbbá dönt minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe

49.§ Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a)a megbízás időtartamának lejártával;
b)visszahívással;
c)lemondással;
d)a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e)ea vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f)a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
g)ha az elnökség ülésein egy évig nem vesz részt. Ezt a tényt az elnökség határozatban rögzíti. Tartós (legalább fél éves) külföldi tartózkodás vagy más, előre bejelentett akadályoztatás, például betegség idejére a tag szavazati jog fölfüggesztődik.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról a Társasághoz címzett, a Társaság másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

50.§ Az elnökség tagjai feladatukat társadalmi megbízatásban látják el. 

VI.

Tisztújítás

51.§ A tisztújító közgyűlés összehívásáról az elnökség köteles határozni. A közgyűlést a főtitkár, mandátumának megszűnése esetén az elnök, mindkettejük mandátumának megszűnése esetén az elnökség köteles összehívni. Ha a tisztújítás a társaság elnöki posztját is érinti, akkor a tisztújító közgyűlés levezetésére a közgyűlés a tisztújítás napirendjét megelőzően levezető elnököt választ a társaság jelenlevő tagjai közül. A levezető elnök személyére az elnökség tesz javaslatot. Az ülésen a tisztújítás megkezdésétől az eredmény kihirdetéséig az így megválasztott tag elnököl. A levezető elnök a Társaság olyan, a közgyűlésen jelen lévő tagja, aki nem jelölt egyetlen tisztségre sem.

52.§ Elnöknek, főtitkárnak, elnökségi tagnak, továbbá szakosztály elnöknek csak a tagnyilvántartásban szereplő tag választható.

53.§ A Társaság elnökének, főtitkárának és a közgyűlés által választott további elnökségi tagoknak a választása titkos szavazással történik. Az egyes tisztségekre külön kell szavazni. 

54.§ A Társaság elnökének, főtitkárának és a közgyűlés által választott további elnökségi tagoknak személyére a társaság tagjai tehetnek javaslatot. Az egyes tisztségekre érkező jelöléseket az elnökség által a közgyűlés előtt legalább 30 nappal felkért háromtagú, jelölőbizottság gyűjti. A jelölőbizottság tagjai a Társaság tagjai. A jelölőbizottság tagjainak nevét és elérhetőségét a Társaság honlapján közzéteszi. A jelölés lezárul a közgyűlést megelőző 5. munkanapon. 

55.§ A jelölések eredményét a bizottság elnöke a közgyűlésen ismerteti a közgyűléssel és átadja a tisztújítást lebonyolító 3 tagú szavazatszedő bizottságnak. A szavazatszedő bizottságot az elnökség javaslatára a közgyűlés választja a társaság tagjaiból. A szavazatszedő bizottság tagjai között nem lehet olyan, aki egyben jelölt valamely tisztségre.

56.§ Jelöltnek tekinthető az, akire a Közgyűlést megelőző 5. munkanapig a jelölőbizottsághoz érvényes írásbeli jelölés érkezett, és vállalta a jelölést.

57.§ Az elnöki és a főtitkári tisztség elnyeréséhez egyaránt az érvényes szavazatok többsége (50% + 1 szavazat) szükséges.

58.§ Ha egy jelölt van és nem szerzi meg a szükséges szavazatarányt, akkor a választás eredménytelen. Eredménytelen választás esetén azonnal újabb fordulót kell tartani. Ebben az esetben a jelölés a közgyűlésen történik. Ilyenkor a jelölőbizottság bonyolítja le a jelölést. A jelölés és annak elfogadása is szóban történik. Másodszori eredménytelenség esetén rendkívüli közgyűlést kell összehívni. Ebben az esetben az új közgyűlés időpontjáig legalább 30, de legfeljebb 60 napnak kell eltelnie.

59.§ Eredménytelen tisztújítás esetén az új rendkívüli közgyűlés összehívásáig a korábbi tisztségviselők maradnak posztjukon.

60.§ Ha két jelölt esetén szavazategyenlőség áll elő, akkor meg kell ismételni a szavazást. Másodszori szavazategyenlőség esetén a szavazatszedő bizottság sorsolással dönt. Ha kettőnél több jelölt esetén egyik jelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok abszolút többségét, akkor a két legtöbb érvényes szavazatot szerzett jelölt között második szavazási forduló dönt.

61.§ Az elnökségi tagokat a közgyűlés kislistás rendszerben választja. A szavazólapon alfabetikus sorrendben szereplő jelöltek közül legfeljebb a megválasztandó elnökségi tagok létszámának megfelelő számú személyre (rendes tisztújítás esetén 10) lehet szavazni, s a sorrendben legtöbb szavazatot kapott személyek lesznek elnökségi tagok. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot kapott jelöltek listájával újabb szavazás, másodszori szavazategyenlőség esetén a 47. pont szerinti sorsolás dönt.

62.§ A szavazási eljárást a szavazatszedő bizottság bonyolítja le és állapítja meg a választás eredményét.

63.§. A szavazás titkos, a szavazólapok leadása a szavazatszedő bizottságnál a tagnyilvántartás alapján, a személyazonosság ellenőrzésével történik. A szavazatszedő bizottság állapítja meg az érvényes szavazat kritériumait. 

64.§ Elnökválasztás esetén az elnökjelölt vagy elnökjelöltek szavazás előtt röviden ismertethetik elképzeléseiket a közgyűléssel. 

65.§ A jelölőbizottság a jelöltek névsorát és rövid önéletrajzát a jelölés lezárultával közzéteszi a Társaság honlapján. A jelölés lezárta után csak abban az esetben lehet a jelöltek névsorán módosítani, ha valamely jelölt visszalép a jelöléstől. Erről a tagságot legkésőbb a közgyűlésen értesíteni kell.

VII.

Tisztségviselők

66.§ A Társaság tisztségviselői az elnök, a főtitkár és az elnökségi tagok. 

67.§ A Társaság elnökét a közgyűlés három évre választja tagjai sorából. Az elnök legfeljebb kettő cikluson keresztül töltheti be folyamatosan tisztségét. A ciklusok számába nem értendő bele a rendkívüli tisztújítás útján szerzett rövidebb mandátum. Megbízatásának lejárta után egy hároméves ciklus tartamára automatikusan tagja az elnökségnek. 

68.§ Az elnök feladatai:

• a Társaság szakmai munkájának irányítása;
• a Társaság szakmai képviselete;
• a Társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogok gyakorlása;
• vezeti a közgyűlést;
• ellátja a Társaság képviseletét a főtitkárral együttesen;
• ellátja a jelen Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat.

69.§ A Társaság főtitkárát a közgyűlés választja meg három évre. A főtitkár legfeljebb kettő cikluson keresztül töltheti be folyamatosan tisztségét. A ciklusok számába nem értendő bele a rendkívüli tisztújítás útján szerzett rövidebb mandátum.

70.§ A főtitkár feladatai:

• a Társaság titkárságának irányítása;
• a Társaság ügyvitelének, adminisztrációs teendőinek ellátása;
• a Társaság honlapjának alakítása;
• a Társaság éves költségvetésének és zárszámadásának előkészítése;
• az elnökségi ülések előkészítése és jegyzőkönyveinek vezetése;
• a határozatok könyvének vezetése (a Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a közgyűlési és elnökségi határozatokat, hogy abból a döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható. A nyílt szavazás útján hozott elnökségi határozatokról vezetett nyilvántartás keretében a Határozatok Könyve a szavazásban résztvevők nevét is tartalmazza);
•  a társasági tagokról nyilvántartást vezet;
• a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása, üléseinek az elnök helyettesítése esetén annak vezetése;
• a működés során keletkezett iratokba a betekintés biztosítása a tagok és bármely érdeklődő részére előzetes időpont egyeztetést követően a Társaság székhelyén, felügyelet mellett, munkanapokon 9.00–14.30 közötti időpontban; 
• a Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratok, az éves elnöki beszámolók, a közhasznúsági jelentések, valamint a korábbi közgyűlési határozatok nyilvánosságának biztosítása az érdeklődők részére a Társaság internetes www.mppt.hu című honlapján
• ellátja a jelen Alapszabályban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.

71.§ A Társaság mindenkori elnöke és főtitkára bejegyzendő a Fővárosi Bíróságon, mint a Társaság együttes képviselői. 

VIII.

A Felügyelő Bizottság

72.§ A Felügyelőbizottság 3 tagból álló testület, tagjait és elnökét a Közgyűlés választja, első alkalommal 2018. december 18. napjáig tartó határozott időtartamra, ezt követően 3 év határozott időtartamra.

73. § A Felügyelő Bizottság feladata a társasági szervek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a társasági határozatok végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. 

74. § A felügyelőbizottság tagjaira a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályokat alkalmazni kell.

Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet.

Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

75. § Nem lehet a felügyelő szerv elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki

a)a döntéshozó szerv, illetve az ügyvezető szerv elnöke vagy tagja (ide nem értve a Társaság döntéshozó szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be),

b)a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik,

c)a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásából részesül – kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és a Társaság által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást -, illetve

d)az a)-c) pontban meghatározott személyek közeli hozzátartozója.

76.§ A felügyelő szerv ellenőrzi a közhasznú szervezet működését és gazdálkodását. Ennek során a vezető tisztségviselőktől jelentést, a szervezet munkavállalóitól pedig tájékoztatást vagy felvilágosítást kérhet, továbbá a közhasznú szervezet könyveibe és irataiba betekinthet, azokat megvizsgálhatja.

A felügyelő szerv tagja a közhasznú szervezet vezető szervének ülésén tanácskozási joggal részt vehet, illetve részt vesz, ha jogszabály vagy a létesítő okirat így rendelkezik.

A felügyelő szerv köteles az intézkedésre való jogosultságának megfelelően a döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy

a)a szervezet működése során olyan jogszabálysértés vagy a szervezet érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé;

b)a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

A döntéshozó szervet vagy az ügyvezető szervet a felügyelő szerv indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – intézkedés céljából össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a döntéshozó szerv és az ügyvezető szerv összehívására a felügyelő szerv is jogosult.

Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg, a felügyelő szerv köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi ellenőrzést ellátó szervet.

77. § A felügyelő bizottság tagjai:

Pesti Sándor
anyja neve: [-]
lakcíme: [-]

Metz Rudolf Tamás
anyja neve: [-]
lakcíme: [-]

Papp Zsófia
anyja neve: [-]
lakcíme: [-]

78. § A Felügyelőbizottság a határozatait a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazással hozza. Az Elnökség akkor határozatképes, ha azon mindhárom tag jelen van. 

IX.

X.

A gazdálkodás és működés szabályai

79.§ A Társaság a bíróság általi jogerős nyilvántartásba vétellel jön létre.

80.§ A Társaság tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

81.§ A tagdíj összegét és a befizetésének módját az Elnökség határozza meg. A tagok tagdíj-befizetéseiről a főtitkár a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

82.§ A Társaság a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. 

83.§ A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

84.§ A Társaság befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen.

85.§ A Társaság az államháztartás alrendszereitől – a normatív támogatás kivé¬telével – csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A Társaság, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

86.§ A Társaság a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest, valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

87.§ A Társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

88.§ A Társaság vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

89.§ A beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók.

90.§ A Társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, amelynek elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik. 

91.§ A Társaság köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig a honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

92.§ A Társaságot a tagok nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és a Társaság gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak eléré¬sét elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

93.§ A Társaság működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet.

XI.

A Társaság képviselete

94.§ A Társaság mindenkori elnöke és főtitkára együttesen jogosult képviselni a Társaságot.

95.§ Az Társaság bankszámlája felett az elnök és a főtitkár együttesen jogosult rendelkezni.

XII.

A Társaság megszűnése

96.§ A Társaság megszűnik, ha:

a)a Társaság egy másik egyesülettel egyesül (összeolvad, beolvad),

b)a Közgyűlés a feloszlásáról határoz

c)a bíróság feloszlatja,

d)a törvényességi ellenőrzési eljárás eredményeképpen a bíróság megszűnteti vagy megállapítja megszűnését,

e)a fizetésképtelensége miatt indult eljárásban a bíróság megszünteti,

f)a Társaság megvalósította célját vagy a Társaság céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg,

g)a Társaság tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt,

és a Társaságot a nyilvántartásból törlik.

E bekezdés b)–e) pontjaiban foglalt esetekben a Társaság jogutód nélkül szűnik meg, b) pontjában foglalt esetben végelszámolási eljárást, a c)–d) pontjában foglalt esetekben pedig kényszer-végelszámolást kell lefolytatni.

97.§ A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, a Társaság céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő Társaság vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

XIII.

Vegyes rendelkezések

98.§ Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Az Alapszabály egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel az Alapszabály-módosítások alapján hatályos tartalmának.

Kelt: Budapest, 2017. év március hó 02. napján