Call for Papers

Magyar Politikatudományi Társaság 2016. évi Vándorgyűlése

Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Politológia Tanszék

2016. június 17-18., Esztergom

A demokrácia minősége

Mitől jó minőségű egy demokrácia? A nemzetközi szakirodalom nagyjából a kétezres évek közepe óta foglalkozik intenzívebben ezzel a kérdéssel, legyen szó normatív vagy éppen empirikus megközelítésről. A hazai politikatudomány csak érintőlegesen tárgyalta eddig ezt a kérdést, néhány cikk és kötet kivételével nem készültek sem normatív kritériumrendszerek, sem pedig ezen kritériumrendszer alapján a hazai demokráciát elemző empirikus írások.

Másrészről minden egyes politikatudományi munka ilyen munka, hiszen az empirikus elemzések kiindulópontját igen gyakran valamilyen kritériumok megfogalmazása jelenti: az értékelések mindig valamilyen explicit vagy implicit értékskálát vesznek alapul, azaz az értékelő mozzanata révén végeredményben minden politikatudományi munka a demokrácia minőségéről mond nekünk valamit. Az MPTT 2016. évi vándorgyűlésének felhívása arra buzdít, hogy gyűjtsük egybe ezeket a kritériumokat és értékeljük akár a magyar, akár más demokráciák minőségét ezen kritériumrendszerek segítségével.

Van-e intézményi biztosítéka vagy legalább ösztönzője a jó minőségű demokrácia kialakulásának és/vagy fennmaradásának? Vagy elegendő lenne a minőségi demokrácia okait a politikai elit magatartásmintáiban fellelni? Mire van szükség a politikai vezetők és a politikai pártok részéről ahhoz, hogy jó minőségű demokráciánk legyen? Megfogalmazhatók-e valamilyen elvárások a választópolgárokkal és/vagy a civil társadalommal szemben, ha az lenne a kitűzött cél, hogy a politikai rendszer ne csak a minimalista demokráciaelmélet követelményeinek feleljen meg? Hol húzódnak a demokrácia határai? Létezik-e egyértelmű és jól meghatározható határvonal egy rossz minőségű demokrácia és egy demokráciának már nem nevezhető politikai rendszer között? Mi különbözteti meg a demokráciának látszó rezsimeket a jó minőségű demokráciától? Milyen előfeltételei vannak a demokrácia kialakulásának és fennmaradásának a nyugati világon kívül? A politikai kultúra mely aspektusai javítják a demokrácia színvonalát? Milyen döntéshozatali mechanizmusok és közpolitikai alternatívák javítják a demokráciánk minőségét? Van-e összefüggés a demokrácia minősége és a gazdaság szabadsága illetve a kapitalizmus között? Milyen eljárások és intézmények erősíthetik a demokratikus legitimációt az Európai Unión belül?

Ezekre a normatív kérdésekre adott válaszok deríthetnek fényt arra, hogy politikatudományi szempontból milyen elvárásaink lehetnek a demokrácia kvalitásával kapcsolatban. Ugyanakkor a politikatudomány nem állhat meg a kritériumrendszerek megfogalmazásánál: az elméleti megközelítések eredményeit alkalmazva ugyanis látleletet lehet adni a magyar demokrácia állapotáról, össze lehet vetni más közép-európai demokráciák állapotával és persze a nyugat-európai mintákkal. A magyar demokrácia minőségének felmérése lenne tehát az MPTT 2016. évi vándorgyűlésének legfontosabb célkitűzése.

Keynote speaker: Marc F. Plattner (Journal of Democracy / National Endowment for Democracy)

Jelentkezés módja: A kitöltött jelentkezési lapot (ld. melléklet) emailben kell eljuttatni a szekcióvezetőkhöz. Az absztraktok befogadásáról a szekcióvezetők döntenek. A szekciók paneljeit a szekcióvezetők határozzák meg. Teljes panellel is lehet jelentkezni.

Jelentkezési határidő: 2016. március 31.

Szekciók

1. A demokrácia minősége politikaelméleti szempontból

Szekcióvezető: Mándi Tibor

(tudományos munkatárs, MTA TK PTI)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A demokrácia minőségének kérdése elválaszthatatlanul összekapcsolódik a demokrácia fogalmának és kritériumainak problémájával. A demokrácia meghatározása és jellegzetességeinek leírása Platón Állama óta a politikaelmélet legfontosabb témái közé tartozik, a modern tömegdemokrácia kialakulása és elterjedése óta pedig központi jelentőségű kérdéssé vált. A szekció keretében mód nyílik a demokrácia minimális, procedurális és szubsztantív definícióinak összevetésére, a belőlük levezethető, a demokrácia minőségét meghatározó kritériumok vizsgálatára, de általában a normatív-értékelő politikatudomány módszertani problémáinak tárgyalására is. Különös érdeklődéssel várjuk demokrácia és liberalizmus kapcsolatára, a „liberális demokrácia” mint a kortárs „nyugati” politikaelmélet meghatározó paradigmájára vonatkozó kérdésfeltevéseket, de a szekció nyitott a különféle normatív és analitikus, eszmetörténeti és kortárs fókuszú demokráciaelméleti megközelítések lehető legszélesebb köre számára.

2. A jó, a rossz (és az egészen csúf) intézmények és demokráciák

Szekcióvezető: Várnagy Réka

(egyetemi adjunktus, BCE)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A szekció elsősorban a demokratikus keretek között működő politikai rendszerekre fókuszál, és arra keresi a választ, hogy minősíthetőek-e a különböző intézményi megoldások a demokrácia működésének szempontjából. Léteznek-e olyan intézmények, amelyek elősegítik vagy éppen akadályozzák a demokratikus működést, egy "jó" demokrácia kialakulását? Az intézményekre fókuszáló tanulmányok mellett a szekcióban várjuk a politikai és civil aktorok és az intézményi keretek kapcsolatát vizsgáló papereket is. A szekció törekszik a téma elméleti és empirikus megközelítésének megjelenítésére, a kutatási irányok és módszerek sokszínűségének bemutatására.

3. Politikai elit és politikai vezetők

Szekcióvezető: Körösényi András

(tudományos tanácsadó, MTA TK PTI)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A szekcióban elsősorban a politikai elit és a politikai vezetők fogalmával, elméleti vagy/és empirikus tipológiáival kapcsolatos előadások kaphatnak helyet. Szívesen látottak továbbá a politikai vezetők és az elit egymáshoz való viszonyával, de a politikai elit illetve vezetéskutatás más problémáival foglalkozó előadások is. Teoretikus és empirikus témákkal egyaránt lehet jelentkezni. A szekcióban szenior kollégák és doktoranduszok előadásai egyaránt helyet kaphatnak.

4. Politikai kultúra és a választók

Szekcióvezető: Szabó Andrea

(tudományos főmunkatárs, MTA TK PTI)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A szekció előadásai a magyar politikai kultúra és a választói magatartás elmúlt években tapasztalható változásait vizsgálják. A szekcióba elsősorban empirikus adatokon nyugvó előadásokat várunk több témában. Egyfelől olyan előadásokat, amelyek témája a politikai közösség kulturális, magatartásbeli és viselkedési mintázata, problémamegoldással és konfliktuskezeléssel kapcsolatos kollektív megoldási módja. Másfelől várunk minden olyan előadót, aki az egyének politikával, politikai rendszerrel, politikai közösséggel és választásokkal kapcsolatos attitűd-együttesét, beállítottságát, érték- és normarendjét, preferenciáit, információit és készségeit vizsgálja. Harmadrészt, olyan anyagokat is befogadunk, amelyek

feltárják, hogy a kollektív mintázatok és beállítódások milyen tényleges cselekvésben, akcióban, részvételben nyilvánulnak meg. A szekció célja körüljárni egyfelől azt a kérdést, a politikai kultúra mely aspektusai javítják a magyar demokrácia színvonalát, másfelől számba veszi, milyen változások történtek a magyar választók magatartásában az elmúlt időszakban.

5. A közpolitika minősége – hazai és nemzetközi perspektívák

Szekcióvezető: Hajnal György

(egyetemi tanár, BCE)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A demokrácia minőségének és legitimitásának egyik fő meghatározója a kormányzat közpolitikai kapacitása. Tágan értelmezve ez – többek között – magába foglalja a kormányzat előtt álló, kormányzati cselekvést igénylő társadalmi problémák felismerésének, ésszerű értelmezésének és kommunikálásának képességét. A rendelkezésre álló tudás, információk és stakeholder szempontok feltárására és becsatornázására irányuló képességet. A mindezek fényében ésszerű közpolitikai döntés megformálásának, végül pedig e döntés szisztematikus és hatékony végrehajtásának, és nem utolsó sorban a döntési és végrehajtási folyamatban rejlő hibák felismerésének és korrigálásának rendszerszerű, intézményesített képességeit. A szekció célja a kormányzat ilyen értelemben vett közpolitikai képességeinek, az ezeket befolyásoló, korlátozó vagy előmozdító tényezőknek, ezen belül pedig különösen a különböző közpolitikai és intézményi elrendezéseknek és reformoknak a vizsgálata. A magyar központi, területi vagy helyi kormányzás területén működő szakpolitikákkal, közszolgáltatásokkal kapcsolatos tanulmányok mellett a nemzetközi kitekintést nyújtó, összehasonlító jellegű tanulmányokat is várjuk.

6. A politikai gazdaságtan és a demokrácia minősége

Szekcióvezető: Balázs Zoltán

(egyetemi tanár, BCE)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

A szekcióba azok jelentkezését várjuk, akiket (i) a demokrácia politikai intézményrendszere és a gazdasági intézményrendszer összefüggései; (ii) a politikai és a gazdasági hatalommegosztás kérdései (autonóm szervezetek, ágensek szerepe); (iii) a gazdasági és a politikai szabadság és más alapértékek megjelenésének formái politikai és a gazdasági téren; (iv) a magyar kapitalizmus és a magyar demokrácia fejlődésének interferenciái; (v) a politikai és a gazdasági alkotmányosság viszonya; (vi) a korrupció meghatározásának, mérésének problémái érdekelnek.

7. Európai uniós kormányzás, legitimáció és demokrácia az „állandó válság” állapotában

Szekcióvezető: Koller Boglárka

(egyetemi docens, NKE)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Az Európai Unió 2008 óta a komplex, többszintű válság állapotában van. Az Unió választ keres a gazdasági/pénzügyi, az intézményes/politikai és az uniós polgárok szintjén jelentkező identitásválságra is úgy, hogy nemcsak a belső kihívásokkal, hanem az Unió külső környezetének gyors változásából adódó politikai és biztonsági kihívásokkal (ukrán válság, menekültválság) is meg kell birkóznia. A válságmenedzsment egyre inkább differenciált megoldásokhoz, s olyan intézményes és szakpolitikai változásokhoz vezetett, melyekhez nem, vagy nem elegendő mértékben volt meg a demokratikus felhatalmazás. 2008 óta a tagállamok között, és az uniós polgárok szintjén is egyre több törésvonal keletkezett, melyek szintén az Unió legitimitásának megkérdőjelezését erősítették. De vajon mit tehet az EU demokratikus legitimációjának erősítése érdekében? Milyen változások szükségesek az európai kormányzás jelenlegi működésében ahhoz, hogy az Unió kilábalhasson a legitimációs kríziséből? E szekcióba olyan előadók jelentkezését várjuk, akik az európai kormányzás, az output/input legitimáció és a demokrácia kérdésköreivel foglalkoznak. Az említett témák elméleti és gyakorlati vonatkozásait egyaránt vizsgáló, az uniós politikai és intézményrendszer egészére fókuszáló elemzéseket, ugyanakkor tagállami esettanulmányokat, és összehasonlító elemzéseket is várunk.

8. Kívül is van élet – minőségi demokrácia a nyugati világon túl

Szekcióvezető: Salát Gergely

(egyetemi docens, PPKE)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Bár a demokráciát univerzális ideának szokás tekinteni, valójában alapvetően a nyugati civilizáció terméke, s az emberiség nagy része számára – bár hallani már mindenki hallott róla – afféle importáru, amihez vagy hozzájut, vagy nem. Aki hozzájut, az is tudatosan vagy tudattalanul átformálja, hogy jobban illeszkedjék a saját kultúrájához. Vannak jól működő demokráciák Ázsiában, Afrikában, Latin-Amerikában, az is nyilvánvaló azonban, hogy ezek a demokráciák sok tekintetben mások, mint amit mi a nyugati világban megszoktunk, s amire vonatkozóan a fogalomkészletünket kialakítottuk. Ráadásul ezek a demokráciák (is) folyamatos változásban vannak, így amellett, hogy a nyugati politikatudomány eszközei nem mindig alkalmasak az elemzésükre, kutatójuk mindig mozgó célpontra lő. Mégis érdemes e demokráciákkal, azok minőségével foglalkozni, hiszen egyrészt hatalmas és fontos országokról van szó, másrészt elméleti szempontból is rendkívül tanulságos lehet, hogy más civilizációkban hogy értelmezik, alkalmazzák és elemzik a demokráciát. A szekció a nyugati világon kívüli egyes demokráciák működését és sajátosságait járja körül, illetve foglalkozni kíván azzal is, hogy bizonyos helyeken – akár egész kultúrkörökben is – miért nem sikerült meghonosítani a demokráciát vagy annak egy elfogadható minőségű változatát.

9. Parties and party systems

Szekcióvezető: Enyedi Zsolt

(egyetemi tanár, CEU)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

(angol nyelvű szekció)

Party systems can both increase and decrease the overall quality of democracy. The most relevant aspects of party politics, the internal organization of parties, their linkages with social groups and civic associations, the relations among parties, and their role in governing, can be evaluated from the points of view of responsible leadership, transparency of interest aggregation, and the legitimization of public authority. According to the conventional wisdom consolidated democracies are supported by institutionalized but not-cartelized party systems. Yet, the number of party systems that are either non-responsive and rigid or volatile and unpredictable, is on the rise. The panel invites presentations which evaluate current tendencies concerning the above listed aspects of party politics with new data and/or new theoretical approaches.

10. Poszterszekció

Szekcióvezető: Metz Rudolf

(tudományos segédmunkatárs, MTA TK PTI)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.

Noha itthon a poszter kevésbé ismert és alkalmazott konferencia-műfaj, mégis a kutatások bemutatásának egyik elsődleges formája. A kutatónak minél tömörebben és lényegre törően kell bemutatnia saját kutatását, melyhez megközelítőleg egy négyzetméteres plakátot használhat szemléltetésképp. Ennél fogva a poszter szekció minden jelegű (empirikus vagy elméleti) és témájú munkák előtt nyitott. A látványos bemutató követelményei a tudományos munkákkal szemben támasztottakkal azonosak. Így plakáton szerepelnie kell: a címnek, a szerző- és intézménylistának, a bevezetésnek vagy irodalmi áttekintésnek, a módszernek, az eredményeknek és a következtetésnek.

11. Jelentkezés teljes panellel

Arató Krisztina (egyetemi docens, ELTE)

Email: Ez az e-mail cím a spamrobotok elleni védelem alatt áll. Megtekintéséhez engedélyeznie kell a JavaScript használatát.