Vándorgyűlés 2014 – Debrecen

A Magyar Politikatudományi Társaság XX. Vándorgyűlése
2014. június 6-7.
Debreceni Egyetem

Részletes program

Felhívás

A Magyar Politikatudományi Társaság 2014. évi vándorgyűlésének hívószavai nem annyira a politika, mint inkább a politikatudomány alapszavai, amelyek egymásra reflektálnak, de saját jelentésvilággal is bírnak. Ha a fogalmakat a politika gyakorlatából kiindulva vizsgáljuk, akkor gyakran magától értetődőnek tartjuk őket, jóllehet mindennél jobban ki vannak téve a kontextusok állandó változásainak és jelentés-eltolódásainak, amelyek ösztönzik és kikényszerítik a politikatudományi reflexiót. Ezért elengedhetetlen, hogy időről időre különböző aspektusokból és módszertani kiindulópontokból rákérdezzünk az alapfogalmak státuszára és értelemelmozdulásaik következményeire. Ha a politikát úgy fogjuk fel, mint sajátos emberi tevékenységet, amely arra irányul, hogy saját világunkat alakítsuk és annak közös értelmet keressünk, akkor ezt a három fogalmat elsősorban a lehetőség gondolata kapcsolja össze. A hatalom szó etimológiája, a cselekvés spontaneitása és a választás alapvető pluralitása mind a politika és a lehetőség egybefonódását hangsúlyozzák, ami elsősorban abban áll, hogy olyan folyamatokat indítunk el cselekedeteinkkel, amelyeknek végkimenetele beláthatatlan. Az ebből fakadó kontingencia végső soron a politika szabadságának bizonyítéka. Esetünkben azonban a politika potencialitása nem annyira magát a politikát, mint inkább annak megközelítési módjait és tudományát érinti. A hatalom, a cselekvés és a választás kategóriái ennek kifejtésére adnak egyedülálló lehetőséget, fogalmi, ismeretelméleti, etikai és empirikus aspektusokat egymás mellé rendelve, illetve a szereplők, intézmények és folyamatok dimenzióit hangsúlyozva. Ezek nyomán körvonalazódnak a vándorgyűlés alapkérdései, amelyek egyben a mai politikatudomány alapkérdései is. A politikatudomány a közös nevező reménye nélkül közelíti meg ezeket a kérdéseket, ez azonban nem a tudományág gyengeségének és elégtelenségének jele, hanem sokkal inkább dinamikájának és inherens feszültségének bizonyítéka.