MPTT 2007-es évi Kolnai Aurél díjának átadásakor elhangzott méltatás

Pécs, 2007. június 22. MPTT Vándorgyűlés

 

Harmadszor kerül sor a Magyar Politikatudományi Társaság Kolnai Aurél díjának átadására. A 2006 évi legjobb politikatudományi publikációért járó Kolnai Aurél díjat idén a Társaság bíráló bizottsága G.Fodor Gábornak és Schlett Istvánnak ítélte oda a „Lú-e vagy szobor?” című könyvükért. A könyv alcíme: „Tanulmányok tudományról, politikáról, politikatudományról”, kiadója a budapesti Századvég kiadó.

 

A „Lú-e vagy szobor?” kitűnő könyv. Az első olyan díjazott könyv, amely nem monografikus jellegű, hanem tanulmányok gyűjteménye, és az első olyan könyv, amely több szerző munkája. Utóbbinak külön érdekessége, - és úgy érzem, külön értéke -, hogy mester és tanítvány közös kötetéről van szó.

 

Ha a kötet tartalomjegyzékén végigtekintünk, olyan fejezetcímeket találunk, mint például a „Hohó, Apollodórosz, mi végre a tudomány?”, a „Politikai szecesszió” vagy az „Az erkölcs mint politikai probléma”. Ha a tematikát tekintjük, olvashatunk arról, lehetséges-e szabadság politika nélkül, és olvashatunk a 19. század végi és 20. század eleji politikai gondolkodás problémáiról, illetve egy-egy markáns figurájáról. De olyan különös témákkal is találkozhatunk a könyvben, mint például, hogy miért látjuk mindannyian Ady szemüvegén keresztül a magyar történelmet, és azt is megtudhatjuk, hogy miért nem lett öngyilkos Orbán Viktor a 2002-es választások után.

 

A „Lú-e vagy szobor?”-ban közzétett írások többsége a hazai politikatudományi és politikaelméleti tanulmány- illetve esszéirodalom gyöngyszemei közé tartoznak. Olvasásuk különös szellemi élményt jelent. G. Fodor Gábor és Schlett István nem kerülgette a kihívásokat, vagy a „nehéz eseteket”, de adott esetben „nehéz embereket” sem. A politikai gondolkodás történetéből olyan szerzők munkáit elemezték, mint például Eötvös, Jászi, Ady és Bibó. Elemzéseikben szembefordulnak a konvencionális megközelítéssel, a kialakult eszmetörténeti kánonnal, és gyökeresen új értelmezést kínálnak. De a kortársak – azaz kollegáink – közül is olyanok munkáin mutatják ki a politikai gondolkodás (azaz a politikai cselekvés) és a politikatudományi megközelítés közti „határsértést”, mint Bogár László, Kende Péter vagy Kis János.

 

De mi az, ami összeköti a szerzőket, és ami összeköti a kötet tanulmányait? Elsősorban az, hogy G. Fodor Gábor és Schlett István munkáinak középpontjában a politikai gondolkodás kutatása áll. A politikai gondolkodás és a politikatudomány természetének megértése, továbbá a közöttük levő határvonal meghúzása érdekli a szerzőket. Az 1990-es évek politikaelméleti apálya után olyan teoretikus alapkérdésekre reflektálnak, mint hogy: mi a politika? Mi a politikai cselekvés? Mi a politikai tudás? Olyan kérdések ezek, amelyekre adott reflexiók nélkül nehéz politikatudományt művelni. A “Lú-e vagy szobor?” című könyvben mindezekre különös, egyedi, gyakran vitára ingerlő válaszokat kapunk. Olyan műről van szó, amely méltán nyerte el a Magyar Politikatudományi Társaság Kolnai Aurél díját.

 

A bíráló bizottság és a magam nevében is gratulálok Fodor Gábornak és Schlett Istvánnak.

 

Körösényi András

 

Elhangzott a MPTT 2007-es évi Kolnai Aurél díjának átadásakor 2007 június 22-én Pécsett)