A Magyar Politikatudományi Társaság Alapszabálya

 

Az egyesület neve: Magyar Politikatudományi Társaság

Angolul: Hungarian Political Science Association

Franciául: Association Hongroise de Science Politique

Székhelye: 1014 Budapest, Országház u. 30.

Honlapja: www.mptt.hu

A Társaság közhasznú fokozattal rendelkező jogi személy.

A Társaság a politikatudomány hazai fejlesztésének előmozdítása érdekében 1982-ben alakult meg. Az elmúlt évtizedekben a Magyar Tudományos Akadémia segítségével és anyagi támogatásával hozzájárult ahhoz, hogy kialakuljanak a politikatudomány hazai fórumai; tömörítette azokat, akik szerepet vállaltak e tudományág intézményeinek erősítésében. Azok a változások, amelyek a társadalom szerkezetében és a politikai rendszerben végbementek, megteremtették a Társaság szervezeti és szakmai önállósulásának alapjait.

 

A Társaság közgyűlése 2015 december 18-án Alapszabályát az alábbiak szerint fogadta el.

I.

A Társaság célja és feladatai

1.§ A Magyar Politikatudományi Társaság szakmai-tudományos egyesület, amely a hazai politológia különböző világnézeti és szakmai irányzataihoz és iskoláihoz tartozó szakembereit kívánja tömöríteni. Szabad fórumot biztosít a tudományos kutatás eredményei, valamint a tudomány és a politikai gyakorlat közötti viszony megvitatásának. A szakmai értékek és az igényes tudományosság képviseletében kíván befolyást gyakorolni a politikatudományt érintő döntésekre. Működése során számít a társadalomtudományi kutatók és oktatók aktív részvételére és támogatására, különös súlyt kíván helyezni a fiatal politológusok, az egyetemi oktatásban részt vevő diákok és kezdő szakemberek bevonására.

A politikatudomány fejlesztése, a kutatás és oktatás feltételeinek jobb biztosítása, a politikatudomány művelőinek érdekképviselete, valamint a tudomány népszerűsítése érdekében a Társaság a tagság önkéntessége alapján tömöríti mindazokat, akik az egyesülethez csatlakozni kívánnak. A Társaság a politikatudomány művelőinek, kutatóinak, oktatóinak és népszerűsítőinek társadalmi szervezete; tagjai közé hívja azokat is, akik a politikatudománnyal határos vagy azzal összefüggő területeken tevékenykednek, illetve tevékenységük során a politikatudomány ismereteit, elveit, módszereit alkalmazzák (politikai szakértők, politikai elemzők).

2.§ A Társaság a politikatudományi kutatások nemzetközi és hazai tudományos eredményeire épít, s tevékenysége ezek gazdagítására irányul. A Társaság tevékenységével elősegíti a politikai elméletek és kutatási módszerek fejlesztését, a komplex társadalomtudományi szemléletmód és szaktudományos igényesség érvényesítését a politológiai oktatásban, kutatásban és a tudományos közéletben. A Társaság tagjai figyelemmel kísérik mind a hazai, mind a nemzetközi politikatudományban folyó kutatásokat és azok eredményeit.

3.§ A Társaság pénzügyi feltételeinek függvényében, szakmai és szervezeti hátterével támogatja tudományos elemzések közzétételét és szaktudományi folyóirat kiadását.

4.§ A Társaság szakosztályainak rendezvényeivel, tudományos konferenciáival és azok anyagainak közzétételével előmozdítja a hazai politikatudomány  fejlődését, a tudományos eredmények megismertetését, a szakmai információk áramlását.

5.§ A Társaság kiemelkedő szakmai-tudományos teljesítmények elismerésére díjakat alapít, melyeket rögzített szabályok és eljárásrend szerint ítél oda.

6.§ A Társaság elősegíti és támogatja a magyar politológusok nemzetközi tevékenységét. Az International Political Science Association (IPSA), a European Confederation of Political Science Associations (ECPSA) és a Central European Political Science Association (CEPSA)  tagszervezeteként ellátja a magyar képviselettel összefüggő teendőket.

7.§ A Társaság a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény 26. § c.) pontjában megjelölt közhasznú tevékenységek közül az alábbi közhasznú tevékenységet végzi:

- 3. kutatás,

- 4. nevelés (a demokratikus gondolkodásmód elsajátításának elősegítése), ismeretterjesztés,

- 19. euroatlanti integráció elősegítése.

A Társaság nem zárja ki, hogy alapítóján (tagjain) kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. A Társaság közhasznú szolgáltatásaiból való részesedés lehetősége, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők, igénybe vehetők. A Társaság a bárki által igénybevehető közhasznú szolgáltatásait, azok mértékét, továbbá az igénybevétel feltételeit honlapján hozza nyilvánosságra. Vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. (Jelen Alapszabály szóhasználatában közvetlen politikai tevékenység: a pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása.) A Társaság mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait a céljából fakadó és a jelen Alapszabályban rögzített kötöttségek figyelembevételével bárki igénybe veheti. Mivel mint közhasznú szervezet befektetési tevékenységet nem kíván folytatni, befektetési szabályzat készítési kötelezettsége nincs. Működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvános­ságát a www.mptt.hu honlapon történő közzététel útján biztosítja. A közgyűlés és az elnökség döntéseit a jelen bekezdésben szabályozott módon hozza nyilvánosságra.

 

II.

A Társaság tagsága

8.§ A Társaság tagja lehet az, aki a politikatudomány vagy a vele határos tudományágak területén rendszeres munkásságot fejt ki, az alapszabályt magára kötelezőnek ismeri el, és tagdíj fizetésével hozzájárul a Társaság fenntartásához. Részt vehet egy vagy több szakosztály munkájában

9.§A Társaságban egy tagsági típus van. Valamennyi tag egyenlő jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik.

10.§ Új tag felvételéhez a jelölt rövid önéletrajzának és két tag ajánlásának benyújtása, továbbá a tagdíj befizetése szükséges. A felvételről az elnökség dönt. Az elnökség a döntést követően közzéteszi a felvett új tagok névsorát. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem elnökség által történő elfogadásával keletkezik. A Társaság főtitkára köteles a tagokról nyilvántartást vezetni.

11.§ A tagsági jogviszony megszűnik

a) a tag kilépésével;

b) a tagsági jogviszony törlésével (az egyesület döntése alapján);

c) a tag kizárásával;

d) a tag halálával;

A tag kilépési döntését a Társaság képviselőjéhez címzett írásbeli nyilatkozattal jelenti be.

12.§ A tagság fenntartásának feltétele az éves tagdíj befizetése tárgyév április 30. napjáig. Annak a tagnak a jogviszonyát, aki írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti be az éves tagdíját, az egyesület megszüntetheti. A felszólítást a Társaság titkársága egy alkalommal, a tárgyév első negyedéve során küldi ki, legalább 30 napos fizetési határidő hagyásával. A tagsági viszony megszüntetéséről (törléséről) az egyesület közgyűlése dönt.

13.§ A tagot a közgyűlés kizárhatja a Társaság tagjai közül, ha ellene bűncselekmény miatt a közügyektől való eltiltást tartalmazó jogerős büntető ítélet születik. Kizárható az a tag, aki a Társaság céljaival ellentétes tevékenységével a Társaságnak erkölcsi kárt okoz.

14. § A 12. és 13. paragrafusban meghatározott, a tag törlésére és kizárására irányuló javaslatot az indok(ok) megjelölésével a főtitkár terjeszti a közgyűlés elé. A tag törlésére vagy kizárására irányuló eljárás megindításáról és folyamatáról a közgyűlést megelőzően legalább húsz nappal írásban értesíti az érintett tagot; a tag kérésére ajánlott, tértivevényes postai küldemény formájában. A közgyűlés egyszerű többséggel dönt a jogviszony felfüggesztéséről. A tag határozatot a tag a tudomására jutástól számított 30 napon belül bíróság előtt megtámadhatja. A határozat megtámadása a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti. A törölt vagy kizárt tag tagsági jogviszonya az erről rendelkező határozat közlésének napján szűnik meg. A határozat kézbesítésére nézve a hivatalos iratok postai kézbesítésére vonatkozó szabályok érvényesek.

15. §  A Társaság tagja jogosult:

–   részt venni a Társaság rendezvényein, tevékenységében, vitát kezdeményezni,

 

–   a közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt venni, felszólalni, hatá­ro­zati javaslatot tenni,

 –   a Társaság szerveibe választani és választatni.

16.§ A Társaság tagja köteles:

 

–   a Társaság Alapszabályát és belső szabályzatait megtartani, a Társaság célját és szellemiségét tiszteletben tartani,

 –   a Társaság közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatai szerint eljárni,

 –   a közgyűlés által meghatározott mértékű tagdíjat megfizetni.

III.

A Társaság szervezete

17. § A Társaság ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki

a)      a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva,

b)      magyar állampolgár,

c)      a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy

d)     a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik.

18. § A Társaság vezető szervének, közgyűlésének, elnökségének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a Társaság cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a Társaság által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

19. § A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet a Társaság vezető tisztségviselője, elnökségi tagja az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

20. §     A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles a Társaságot előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

IV.

A Közgyűlés

21. § A Közgyűlés a tagok összességéből áll. A Közgyűlés a Társaság legfőbb döntéshozó szerve, amely dönthet minden olyan kérdésben, amelyet az Alapszabály nem utal más szervek hatáskörébe. A közgyűlések nyilvánosak.

22. § A közgyűlést szükség szerint, de évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni; továbbá akkor is, ha ezt a tagok legalább egyharmada a cél megjelölésével írásban kívánja. Rendkívüli közgyűlés összehívását az elnökség is elhatározhatja. A közgyűlés időpontját az elnökség állapítja meg. A közgyűlést a főtitkár hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót ajánlott postai küldemény formájában, vagy fax, vagy e-mail útján a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével és a távolmaradás jogkövetkezményeire történő figyelmeztetéssel.

23. § Kizárólag a közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a)      az Alapszabály elfogadása és módosítása;

b)      Társaság elnökének, főtitkárának és az elnökség tagjainak megválasztása;

c)      az éves költségvetés és zárszámadás elfogadása;

d)     az éves beszámoló és a közhasznúsági jelentés elfogadása;

e)      a tagdíj mértékének megállapítása;

f)       a főtitkár éves beszámolójának megvitatása és elfogadása;

g)      a Társaság megszűnésének vagy más társasággal való egyesülésének kimondása;

h)      mindazok az ügyek, amelyeket az egyesülési jogról szóló törvény a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

24. § A Társaság szervei a közgyűlésnek felelősséggel tartoznak.

25. § A közgyűlést az elnök vagy az őt helyettesítő főtitkár vezeti, kivéve ha ezen funkciók mindegyikében tisztújításra kerül sor. Tisztújító közgyűlés összehívása esetén a közgyűlés az elnök javaslatára levezető elnököt, jegyzőkönyv-vezetőt és két hitelesítőt választ a jelen lévő tagok közül. A levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető és a két hitelesítő nem lehet sem a Társaság leköszönő tisztségviselője, sem pedig jelölt a tisztújításon.

26. § A közgyűlés határozatképes, ha azon a tagok több mint fele jelen van.  Határozatképesség hiányában megismételt közgyűlés tartható. Az eredeti közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 60 percnek kell eltelnie. A megismételt közgyűlés helyét és időpontját valamint a távolmaradás jogkövetkezményeit az eredeti közgyűlési meghívónak kötelezően tartalmaznia kell. A megismételt közgyűlésen a közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a jelen lévő tagok számarányától függetlenül határozatképes, amennyiben erre a tényre az eredeti közgyűlés meghívójában utalás történik.

27. § A közgyűlés határozatait, beleértve az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szólókat nyílt szavazással, a szavazáson résztvevők többségének igen szavazatával hozza. Szavazategyenlőség esetén az a javaslat tekinthető elfogadottnak, amelyre az elnök szavazott.

 

28. § A közgyűlésen a Társaság valamennyi tagja szavazati joggal rendelkezik.

29. § A tagnyilvántartást a társaság főtitkára vezeti és teszi közzé a Társaság honlapján.

V.

Az elnökség

30. § A Társaság elnöke, főtitkára, a korábbi elnök, tíz további elnökségi tag és a szakosztályok elnökei alkotják az elnökséget.

31. § Az elnökség mandátuma három év. Ha a közgyűlés által választott több mint öt elnökségi tag mandátuma a szokásos tisztújítás előtt megszűnik, a hiányzó elnökségi tagokat a következő általános tisztújításig terjedő időszakra rendkívüli közgyűlésen kell megválasztani. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól.

32. § Az elnökség a Társaság döntéshozó és ügyintéző szerve; tagjai között a feladatokat arányosan megosztja.

33. § Az elnökség határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az elnökség a döntéseit a jelenlévők többségének igen szavazatával hozza. Az elnökség ülései nyilvánosak.Az elnökség határozatait az érintettekkel igazolható módon közölni kell. Az elnökségi ülést a főtitkár hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesíté­sével. A meghívót ajánlott postai küldemény formájában, vagy fax, vagy e-mail útján az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelö­lésével. Az elnökség maga állapítja meg az ügyrendjét.

34. § Az elnökség feladatai:

a)      irányítja a Társaság munkáját;

b)      megállapítja a Társaság gazdálkodásának szabályait;

c)      dönt a tagfelvételről;

d)     előterjesztést készít tagkizárás és törlés tárgyában;

e)      dönt a szakosztályok megalakításáról és megszüntetéséről;

f)       javaslatot tesz a közgyűlésnek a Társaság Alapszabályának módosítására;

g)      gondoskodik a közgyűlés és a saját határozatai végrehajtásáról;

h)      megállapítja a Társaság alkalmazottainak bérét;

i)        elfogadja saját ügyrendjét;

j)        biztosítja a főtitkár által a Társaság működésével kapcsolatban elkészített iratok, az éves beszámolók, a közhasznúsági jelentések, valamint a korábbi közgyűlési határozatok nyilvánosságát az érdeklődők részére a Társaság honlapján,

k)      elkészíti és jóváhagyásra a közgyűlés elé terjeszti a közhasznúsági jelentés tervezetét,

l)        ellátja az Alapszabályban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat, továbbá dönt minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

35. § Az elnökség tagjának mandátuma megszűnik:

a)      ha a Közgyűlés visszahívja;

b)      a tag halálával;

c)      a tag lemondásával,

d)     ha az elnökség ülésein egy évig nem vesz részt. Ezt a tényt az elnökség határozatban rögzíti. Tartós (legalább fél éves) külföldi tartózkodás vagy más, előre bejelentett akadályoztatás, például betegség idejére a tag szavazati jog fölfüggesztődik.

36. § Az elnökség tagjai feladatukat társadalmi megbízatásban látják el.

VI.

Tisztújítás

37. § A tisztújító közgyűlés összehívásáról az elnökség köteles határozni. A közgyűlést a főtitkár, mandátumának megszűnése esetén az elnök, mindkettejük mandátumának megszűnése esetén az elnökség köteles összehívni. 

38. § Ha a tisztújítás a társaság elnöki posztját is érinti, akkor a tisztújító közgyűlés levezetésére a közgyűlés a tisztújítás napirendjét megelőzően levezető elnököt választ a társaság jelenlevő tagjai közül. A levezető elnök személyére az elnökség tesz javaslatot. Az ülésen a tisztújítás megkezdésétől az eredmény kihirdetéséig az így megválasztott tag elnököl. A levezető elnök a Társaság olyan, a közgyűlésen jelen lévő tagja, aki nem jelölt egyetlen tisztségre sem.

39. § Elnöknek, főtitkárnak, elnökségi tagnak, továbbá szakosztályelnöknek csak a tagnyilvántartásban szereplő tag választható.

40. § A Társaság elnökének, főtitkárának és a közgyűlés által választott további elnökségi tagoknak a választása titkos szavazással történik. Az egyes tisztségekre külön kell szavazni.

41. § A Társaság elnökének, főtitkárának és a közgyűlés által választott további elnökségi tagoknak személyére a társaság tagjai tehetnek javaslatot. Az egyes tisztségekre érkező jelöléseket az elnökség által a közgyűlés előtt legalább 30 nappal felkért háromtagú, jelölőbizottság gyűjti. A jelölőbizottság tagjai a Társaság tagjai. A jelölőbizottság tagjainak nevét és elérhetőségét a Társaság honlapján közzéteszi. A jelölés a közgyűlést megelőző 5. munkanapon zárul le.

42. § A jelölések eredményét a bizottság elnöke a közgyűlésen ismerteti a közgyűléssel és átadja a tisztújítást lebonyolító háromtagú szavazatszedő bizottságnak. A szavazatszedő bizottságot az elnökség javaslatára a közgyűlés választja a társaság tagjaiból. A szavazatszedő bizottság tagjai között nem lehet olyan, aki valamely tisztségre jelölést kapott és azt elfogadta.

43. § Jelöltnek tekinthető az, akire a Közgyűlést megelőző 5. munkanapig a jelölőbizottsághoz érvényes írásbeli jelölés érkezett, és vállalta a jelölést.

44. § Az elnöki és a főtitkári tisztség elnyeréséhez egyaránt az érvényes szavazatok többsége (50% + 1 szavazat) szükséges.

45.§ Ha egy jelölt van és nem szerzi meg a szükséges szavazatarányt, akkor a választás eredménytelen. Eredménytelen választás esetén azonnal újabb fordulót kell tartani. Ebben az esetben a jelölés a közgyűlésen történik. Ilyenkor a jelölőbizottság bonyolítja le a jelölést. A jelölés és annak elfogadása is szóban történik. Másodszori eredménytelenség esetén rendkívüli közgyűlést kell összehívni. Ebben az esetben az új közgyűlés időpontjáig legalább 30, de legfeljebb 60 napnak kell eltelnie.

46.§ Eredménytelen tisztújítás esetén az új rendkívüli közgyűlés összehívásáig a korábbi tisztségviselők maradnak posztjukon.

47.§ Ha két jelölt esetén szavazategyenlőség áll elő, akkor meg kell ismételni a szavazást. Másodszori szavazategyenlőség esetén a szavazatszedő bizottság sorsolással dönt. Ha kettőnél több jelölt esetén egyik jelölt sem szerzi meg az érvényes szavazatok abszolút többségét, akkor a két legtöbb érvényes szavazatot szerzett jelölt között második szavazási forduló dönt.

48. § Az elnökségi tagokat a közgyűlés kislistás rendszerben választja. A szavazólapon alfabetikus sorrendben szereplő jelöltek közül legfeljebb a megválasztandó elnökségi tagok létszámának megfelelő számú személyre (rendes tisztújítás esetén 10) lehet szavazni, s a sorrendben legtöbb szavazatot kapott személyek lesznek elnökségi tagok. Szavazategyenlőség esetén az egyenlő szavazatot kapott jelöltek listájával újabb szavazás, másodszori szavazategyenlőség esetén a 47. pont szerinti sorsolás dönt.

49. § A szavazási eljárást a szavazatszedő bizottság bonyolítja le és állapítja meg a választás eredményét.

50. §. A szavazás titkos, a szavazólapok leadása a szavazatszedő bizottságnál a tagnyilvántartás alapján, a személyazonosság ellenőrzésével történik. A szavazatszedő bizottság állapítja meg az érvényes szavazat kritériumait.

51. § Elnökválasztás esetén az elnökjelölt vagy elnökjelöltek szavazás előtt röviden ismertethetik elképzeléseiket a közgyűléssel. 

52. § A jelölőbizottság a jelöltek névsorát és rövid önéletrajzát a jelölés lezárultával közzéteszi a Társaság honlapján. A jelölés lezárta után csak abban az esetben lehet a jelöltek névsorán módosítani, ha valamely jelölt visszalép a jelöléstől. Erről a tagságot legkésőbb a közgyűlésen értesíteni kell.

VII.

Tisztségviselők

53. § A Társaság tisztségviselői az elnök, a főtitkár és az elnökségi tagok.

54. § A elnök legfeljebb két cikluson keresztül töltheti be folyamatosan tisztségét. A ciklusok számába nem értendő bele a rendkívüli tisztújítás útján szerzett rövidebb mandátum. Megbízatásának lejárta után egy három éves ciklus tartamára automatikusan tagja az elnökségnek.

55.§ Az elnök feladatai:

a)      a Társaság szakmai munkájának irányítása;

b)      a Társaság szakmai képviselete;

c)      a Társaság alkalmazottai felett a munkáltatói jogok gyakorlása;

d)     a közgyűlés és az elnökségi ülések vezetése;

e)      a Társaság képviselete a főtitkárral együtt;

f)       az Alapszabályban meghatározott egyéb feladatok ellátása.

56. § A Társaság főtitkára legfeljebb két cikluson keresztül töltheti be folyamatosan tisztségét. A ciklusok számába nem értendő bele a rendkívüli tisztújítás útján szerzett rövidebb mandátum.

57.§ A főtitkár feladatai:

a)      a Társaság titkárságának irányítása;

b)      a Társaság ügyvitelének, adminisztrációs teendőinek ellátása;

c)      a Társaság honlapjának alakítása;

d)     a Társaság éves költségvetésének és zárszámadásának előkészítése;

e)      az elnökségi ülések jegyzőkönyveinek vezetése;

f)       a Határozatok Könyvének vezetése (a Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a közgyűlési és elnökségi határozatokat, hogy abból a döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya, személye megállapítható legyen. A nyílt szavazás útján hozott határozatokról vezetett nyilvántartás keretében a Határozatok Könyve a szavazásban résztvevők nevét is tartalmazza);

g)      nyilvántartás vezetése az egyesületi tagokról;

h)      a közgyűlés és az elnökség üléseinek összehívása, az elnök helyettesítése esetén azok vezetése;

i)        a tag törlésére vagy kizárására irányuló javaslat elnökség elé terjesztése;

j)        a működés során keletkezett iratokba a betekintés biztosítása a tagok és
bármely érdeklődő részére előzetes időpont egyeztetést követően a Társaság
székhelyén, felügyelet mellett, munkanapokon 9.00-14.30 közötti időpontban;

k)      a Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratok, az éves főtitkári beszámolók, a közhasznúsági jelentések, valamint a korábbi közgyűlési határozatok nyilvánosságának biztosítása az érdeklődők részére a Társaság honlapján;

l)        az Alapszabályban hatáskörébe utalt egyéb feladatok ellátása.

58. § A Társaság mindenkori elnöke és főtitkára a Fővárosi Bíróságon mint a Társaság együttes képviselői bejegyzendők.

VIII.

A Felügyelő Bizottság

59. § A Társaság mint közhasznú szervezet éves bevétele az ötmillió forintot nem haladja meg, ezért az 1997. évi CLVI. törvényben megjelölt felügyelő szerv létrehozása nem szükséges. Amennyiben az éves bevétel az ötmillió forintot meghaladja, a közgyűlés gondoskodik az Alapszabály megfelelő módosításáról és felügyelő szerv megválasztásáról.

VIII.

Szakosztályok

60. § A tagok szakmai tevékenysége a Társaság konferenciái mellett  a szakosztályokban folyik. Szakosztály létrehozását a tagok vagy az elnökség kezdeményezik. A szakosztályok száma nem korlátozott. Létrehozásukhoz legalább tíz tag írásos alapító határozata és az elnökség jóváhagyása szükséges. Tagjai közül a szakosztály a tisztújító közgyűlést követően három évre elnököt választ, aki a Társaság teljes jogú elnökségi tagjává válik.

 

IX.

A gazdálkodás és működés szabályai

61.§ A Társaság a bíróság általi jogerős nyilvántartásba vétellel jön létre.

62.§ A Társaság tagdíjaiból, részére juttatott támogató befizetésekből és esetleges egyéb jövedelmekből gazdálkodik.

63.§ A tagdíj összegét a közgyűlés, befizetésének módját az elnökség határozza meg. A tagdíj­befizetésekről a főtitkár a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl a Társaság tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

64.§  A Társaság a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel.

65.§ A Társaság gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.

66.§ A Társaság befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzatkészítési kötelezettsége nincsen.

67.§ A Társaság az államháztartás alrendszereitől a normatív támogatás kivé­telével csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. A Társaság mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők.

68.§ A Társaság a felelős személyt, a támogatót, az önkéntest valamint e személyek hozzátartozóját – a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével – cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

69.§ A Társaság váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

70.§ A Társaság vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.

71.§ A beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 1997. évi CLVI. törvény 18-20. §-ai az irányadók.

72.§ A Társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni a Ksztv. 19. § (3) bekezdése szerinti tartalommal, amelynek elfogadása a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik.

73.§ A Társaság köteles a közhasznúsági jelentést a tárgyévet követő évben, legkésőbb június 30-áig honlapján a nyilvánosság számára elérhető módon közzétenni.

74.§ A Társaságot a tagok nem gazdasági tevékenység céljára alapí­tották, és a Társaság gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak eléré­sét elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat.

75.§ A Társaság működése felett az ügyészség gyakorol törvényességi felügye­letet.

X.

A Társaság képviselete

76.§  A Társaság mindenkori elnöke és főtitkára együttesen jogosult képviselni a Társaságot.

77§  Az Társaság bankszámlája felett az elnök és a főtitkár együttesen jogosult rendelkezni.

 

XI.

A Társaság megszűnése

78.§ A Társaság megszűnik, ha a közgyűlés a feloszlását vagy más társadalmi szervvel való egyesülését kimondja; az arra jogosult szerv feloszlatja vagy megszűnését megállapítja.

79.§ A Társaság megszűnése esetén vagyonát elsődlegesen a hitelezők kielégíté­sére kell fordítani. A hitelezők kielégítése utáni vagyon a tagok között a meg­szűnésig befizetett tagdíj arányában osztandó föl. A közhasznú szervezet a közhasznú jogállásának megszűnésekor köteles esedékes köztartozásait rendezni, illetőleg közszolgáltatás ellátására irányuló szerződéséből eredő kötelezettségeit időarányosan teljesíteni.

XII.

Vegyes rendelkezések

80.§ A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben mindenekelőtt a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései az irányadók.

A Fővárosi Bíróság 11.Pk.60527/1989/25. számú végzése alapján eszközölt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva

Budapesten, 2015. december 18. napján